Csak a tudomány – a Czeizel Intézet és alapítója

Interjú Merhala Zoltánnal

A 2015-ben elhunyt közismert genetikus, Dr. Czeizel Endrének április 3-án lenne a 84. születésnapja. Ebből az alkalomból a nevét viselő Czeizel Intézet alapítójával és vezetőjével, Merhala Zoltánnal beszélgettünk a professzorról és az intézetről.

Egy állami intézetben kezdtem mellette, tudományos titkári munkakörben. Nagy kihívásnak éreztem, főleg úgy, hogy a közgazdász végzettségemmel vágtam bele. A feladatom, a Czeizel doktor által vezetett intézmény nemzetközi kapcsolatainak ápolása, a különféle kutatási projektek technikai részleteinek ügyintézése, egészségnevelési programok szervezése és általában minden, hogy – ahogy mindig mondta -, neki csak a tudománnyal kelljen foglalkoznia.

Közvetlen munkatársa voltam 25 évig, tőle tanultam meg, mi az egészségügy, mi az, hogy genetika.

A munkakapcsolatunk a kilencvenes évek elején kezdődött, és nagyon hamar egy szoros kapcsolattá, egy apa-fiú viszonnyá alakult.

Dr. Czeizel Endre és Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője, 2007

Ez érdekes, mert ő maga írta az egyik könyvében, hogy a saját gyerekeivel nem mindig volt zökkenőmentes a viszonyuk. Hiába szerette őket nagyon, a srácok olyasmiket kifogásoltak, hogy például minden csütörtökön elvitte őket moziba. De minden csütörtökön, akkor is, ha nem akartak moziba menni.

Igen, ilyen volt, pontosan kialakított rendszer szerint élt. Minden augusztusban elment nyaralni, ez a balatoni nyaralás arra volt, hogy megírja adott évi könyvét. Nekem ilyenkor – nem volt mobiltelefon – minden héten meg kellett látogatnom, hogy beszámoljak az intézet (az még az állami volt) munkájáról. Mivel neki csak meg kellett hallgatnia engem, ezért arra jutott, hogy ezt iktassuk be valamilyen hasznos tevékenységbe, ezért együtt kellett vele úsznom a Balatonban, ott, a vízben referáltam a munkákról. Mindig nagyon izgultam, hogy ne legyen vihar, nagy hullámok, mert akkor nagyon rossz úszni és beszélgetni.

Szerencse, hogy tud úszni.

Igen, ráadásul ez az északi part, szó nem lehetett arról, hogy sétálunk a vízben.

A professzor minden idejét ilyen jól menedzselte?

Igen. Egyszer volt itt Magyarországon egy nemzetközi delegáció, a közös vacsorára nem akart túlsok időt szentelni, mert már a következő feladaton járt az esze. Amikor végzett, függetlenül attól, hogy történetesen a levesnél tartottunk, azt mondta, induljunk. Én meg magyarázhattam a külföldieknek, hogy nálunk a leves a fő fogás. Szóval igen, ez a kapcsolat több volt, mint egy munkatársi viszony. Sok tapasztalatot gyűjtöttem mellette, tanítóm és támogatóm volt az élet sok területén. A vállalkozásom fejlesztésében nagyon sok szakmai tanácsot, segítséget kaptam tőle. Sokszor aggódott, féltett a növekedéssel együtt járó veszélyek miatt. Czeizel Endre hosszú betegség után 2015 augusztusában halt meg leukémiában. Pontosan tudta, hogy mi történik vele, már a betegség kialakulásakor megjósolta, hogy két éve van hátra, és sajnos igaza lett. Ebben az időszakban mondtam el neki, hogy ha úgy látom, hogy az intézet kellőképpen erőssé tud nőni, akkor szeretném róla elnevezni. Nagyon örült ennek. Intézetünk a halála utáni első születésnapon vette fel a nevét.

Czeizel Endre 1988-ban
Fotó: Urbán Tamás / Fortepan gyűjtemény

Hogyan alakult meg a későbbi Czeizel Intézet?

Egyik külföldi partnerünk a világ vezető intézménye volt a magzati Down-kór szűrésének fejlesztésében. 1996-ban a velük kialakított együttműködés keretében bevezettük Magyarországon a komplex Down-kór szűrést, amelynek a célja, hogy minél alaposabban becsülje meg az adott terhességben a rendellenesség előfordulásának kockázatát. Ennek bevezetése akkor történt, amikor a várandósoknál a rutinszerűen elvégzett AFP-vizsgálat (AFP: alfa-fötoprotein) esetleges alacsony szintje miatt, a Czeizel doktor rendelésén is sok ijedt várandós keresett valami pontosabb választ arra, vajon kell-e aggódniuk azon, hogy a magzatuk Down-kóros.

Az általunk bevezetett szűrési módszer több tényezőt vesz figyelembe, ezzel sokkal pontosabb a kockázat becslésében és így annak megítélésében, hogy mely várandósoknál szükséges további vizsgálatok alkalmazása.

Az ilyen további vizsgálat az amniocentézis? Úgy tudom, hogy ez a módszer, amely egy hosszú tű segítségével, a magzatburkot átszúrva, a magzatvíz mintavételezését jelenti, és vetélési kockázattal jár.

Igen, éppen ezért fontos, hogy ezt csak a legszükségesebb esetben alkalmazzuk. Ugyanakkor sokáig ez volt az egyetlen módszer, amivel a rendellenesség hátterében álló eltérések, mint például a Down-kór esetében a 21-es kromoszóma többlete, direkt módon vizsgálható, szemben a szűréssel, ami az arra utaló közvetett jeleket veszi számba. A tudomány fejlődésével azonban, 2012-re egy olyan új technika jelent meg, amely a várandós anya vérében keringő magzati DNS-t vizsgálja és így mutatja ki a magzatban esetleg előforduló genetikai rendellenességeket.

Ennek a genetikai vizsgálatnak, a PrenaTest-nek a magyarországi bevezetésében is élen járt az Intézetünk.

A magzati diagnosztikában a magánintézményeknek nagyon fontos szerepe van. Ahhoz, hogy a korszerű módszereket tudjuk alkalmazni a fejlődési rendellenességek szűrésére, igen magas technológiai szintet kell biztosítanunk. Ez igaz a komplex laboratóriumi vizsgálatok esetében is. Akadémiai környezetben kidolgozzák a módszert és az innováció hamar bekerül az üzleti szférába.

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség.hu

Ez igaz az ultrahangdiagnosztikára is? Azért mennek önökhöz ultrahangos vizsgálatra, mert önöknek van hozzá modern eszközük?

Igen, de természetesen a vizsgálatokat végző szakembereink szakértelme legalább ilyen fontos. Sajnos a kórházak, rendelők többsége nem rendelkezik a legmodernebb eszközökkel. Ami a magzati diagnosztikában alkalmazható ultrahang csúcstechnológia inkább a magánszférában érhető el. De van még egy fontos tényező, az idő. Ahhoz, hogy a magzatot kellő alapossággal, minden részletre kiterjedően, a szakmai korszerű szempontjai szerint megvizsgálják, megfelelő idő is kell és az sokszor az állami szférában nincs meg.

Az ilyen további vizsgálat az amniocentézis? Úgy tudom, hogy ez a módszer, amely egy hosszú tű segítségével, a magzatburkot átszúrva, a magzatvíz mintavételezését jelenti, és vetélési kockázattal jár.

Ennek a genetikai vizsgálatnak, a PrenaTest-nek a magyarországi bevezetésében is élen járt az Intézetünk.

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség.hu

Tudják tartani a tempót az állandó fejlesztésekkel?

Mindig nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a legkorszerűbb szakmai szemlélettel és a legmagasabb technikai felszereltséggel végezzük a munkánkat. De, ha éppen egy új laboratóriumi vizsgálati módszer megjelenéséről van szó, a feladatunk, hogy azt elérhetővé tegyük, bárhol is legyen az a világon.

Hogy érzi, Czeizel doktor megelégedéssel szemlélné az Intézet munkáját?

Hosszú utat tettünk meg, a XIV. kerületi kis rendelőnkből, a Gellérthegyen működő gyönyörű intézetünkig. Szakmai szempontból is folyamatosan fejlődünk például azzal, hogy a várandósság alatt végzett vizsgálatokon túl, a csecsemők, gyermekek számára is biztosítunk olyan szűrővizsgálatokat, amely bizonyos szempontból képviseli Czeizel doktor legfontosabb egészségnevelői üzenetét, hogy a betegségek megelőzése az orvostudomány igazi küldetése.