DIETETIKA

Nem is gondolnánk, de a kutatások szerint a szülők napi teendője 3O%-ban a gyermek táplálásáról szól. A családok a legtöbbet ezzel kapcsolatban aggódnak, főleg az élet első 1 évében, csecsemőkorban.

A babák óriási növekedéséhez megfelelő kalóriaforrás kell, amelyek szó szerint felépítik őt.

Amint a baba elkezd szilárd ételeket enni, bekapcsolódik a családi élet ezen részébe is. Megnyílik egy ajtó, amikor megtudja, hogy ezek az ételek milyen finomak és érdekesek.

A természet úgy gondoskodik a babáról, hogy vasat halmoz fel az anyaméhben, amely az első 4 hónapra elég megszületése után a megfelelő fejlődéséhez. A baba tanulásáért és memóriáért felelős agyi terület nem működik megfelelően, ha vashiány van. A várandósság alatt szükséges (több más tápanyagon kívül) a vasbevitelt is biztosítani. A szülők a megszületés után is gondoskodhatnak a megfelelő bevitelről, ha odafigyelnek az étrendre. Ez az egyik legfontosabb objektív oka a hozzátáplálás megkezdésének (nem a mennyiségi kiegészítés).

A hozzátáplálás során az egyik legfontosabb elv, hogy a szülő felismerje a baba jelzéseit, időben és megfelelően reagáljon rá, és adjon róla visszajelzést a picinek. Ez az igazi igény szerintiség, mely a baba jelzéseinek követéséről szól. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ebben az érzékeny periódusban (12 hónapos kor alatt) lehetőségünk van bizonyos betegségek megelőzésére. Ehhez az egyik legfontosabb kulcs a megfelelő táplálás (pl. megfelelő allergén-expozíció).

A szülő feladata, hogy biztosítja gyermekének a megfelelő ételeket térben és időben, és kínálja meg vele. A gyermek feladata eldönteni, kér-e belőle, és ha igen, mennyit. Ezt a feladatmegosztást nem érdemes megcserélni (E. Satter FDM-Modell).

Kisgyermekkorban a legtöbb szülő tárt karokkal áll: hogyan tovább? Eddig ott voltak a babaételek, na de mi jön most? Nagy kérdés, és csak a család étrendjének ismeretében lehet azt mondani, hogy egye azt, amit a többiek (apró kitételekkel): hiszen ez a legjobb megoldás. Az ételeket ne címkézzük "jó" és "rossz" kategóriákkal, ez még nem szükséges. A cél, hogy a gyermek megszeressen enni, és ne azért egyen, mert muszáj.

Sok anyának nehéz elfogadni, hogy ekkor már a gyermek önállóan szeretne enni, és nem bébiételeket, hanem nagyon finom "ovis" falatokat.

Ebben a korban jelenik meg "válogatós korszak", mely könnyen válhat rémálommá, ha a szülő nem megfelelően reagál rá. Normál esetben ez elmúlik, de sajnos a gyakorlatban rosszabb is lehet, évekig, évtizedekig tarthat a szelektív evés. A gyermekre így hatalmas nyomás hárul, a szülők pedig tanácstalanok és egy végeláthatatlan spirálba kerülnek bele. Szerencsére többfajta evéssel összefüggő zavar létezik, és a megfelelő szakemberekhez fordulva a helyzet jelentősen javulhat.

Óvodáskorban, kisiskoláskorban már stabilabb az ízpreferencia és az ízlés. Nehezebben fogadnak el a gyermekek újdonságokat, változtatásokat. A játék az egyetlen módja, hogy a gyermek étrendjét módosítsuk úgy, hogy azt ő is akarja.

Milyen tünetekkel érdemes a gyermekdietetikai rendelés felkeresése?

Általánosan bármikor, amikor az anya megérzése azt sugallja, hogy valami gond van a táplálkozással, vagy/és a táplálás folyamatos gondot jelent számára.

Csecsemőkorban:

• szoptatás alatti anyai táplálkozás

• hozzátáplálás (felkészülés, allergénbevezetés, étrend ellenőrzés, fejlődés nyomonkövetése, technikai változtatások, étrend összetétele, problémás etetési helyzetek megoldása)

• állagok elutasítása, problémás fogyasztása (pl. darabos ételek, öklendezés)

• ha csak minimális mennyiséget fogad el a gyermek

• táplálás elutasítása

• gyermek-gasztroenterológiát érintő tünetek esetén a megfelelő táplálás tervezése, módosítása (pl. reflux, gyarapodási zavar, ételallergia, cöliákia, stb.)

• a szülők nem egyforma elvárása a táplálás területén

Kisgyermekkorban, iskoláskorban:

• korosztálynak megfelelő étrend tervezése, ellenőrzése

• közösségbe kerülés után: a közétkeztetés és az otthoni táplálás összehangolása

• súlyproblémák (túlsúly, alultápláltság, nem megfelelő növekedés)

• ha a gyermek étkezés közben vagy előtt sír/feszült lesz/dühös lesz

• válogatás, szelektív evés (fontos a megfelelő zavar kategóriájának azonosítása, és eszerinti tanácsadás úgy, hogy a gyermek ezt ne érezze kényszernek, hanem élvezze)

• gyermek-gasztroenterológiát érintő tünetek esetén a megfelelő táplálás tervezése, módosítása (pl. reflux, gyarapodási zavar, ételallergia, cöliákia, stb.)

• a szülők nem egyforma elvárása a táplálás területén

Gyermekdietetikai szakrendelésünk szolgáltatásai:

• Táplálási napló elemzés (egymást követő napok részletes adatai, melyből megtudható, hogy a gyermek táplálása minőségben és mennyiségben megfelelő-e, ill. ha tünete van, azt mely összetevő okozhatja)

• Táplálási szituáció elemzés (felvétel vagy helyszíni megfigyelés az etető személy és a gyermek táplálási szituációjában lévő interakciókról, elcsúszásokról melyek sikertelenséget okozhatnak)

• Különböző tünetek, állapotok miatti speciális étrend tervezése (ha szakember által megerősített javaslat van az étrendből való egy vagy több összetevő kizárására)

• Táplálási terv készítése (gyermekre ÉS családra szabva, minden körülményt figyelembe véve, reális, modern elvek mentén)

• Hozzátáplálási tanácsadás (allergének bevezetése, technikák, megfelelő eszközök ismerete, összetétel, bevásárlásban és elkészítésben való dietetikai segítség)

• Válogatós/szelektív evő gyermekek kísérése, étrendjének beállítása (a kategória azonosítása, és speciális tanácsadási folyamat megkezdése az étrend minőségi kiegészítésével, ill. az ételek kategorizálására szolgáló technika alkalmazása)

Mire van szükség a gyermekdietetiai vizsgálathoz?

A vizsgálatra kérjük, hozza magával gyermeke korábbi leleteit, vizsgálati eredményeit! Kérjük, telefonban jelezze a probléma jellegét röviden (gyermeke életkora, probléma). Javasoljuk, hogy a gyermekét készítse fel, hová jönnek, mit fog tapasztalni (fájdalmat és kellemetlenséget nem!).

A tanácsadás előtt gondoljuk át, hogy mit jelent számunkra az evés. Milyen mintákat mutattunk a gyermeknek, mi magunk milyen mintákat hozunk gyermekkorunkból. Ha van probléma, ez mikor jelentkezett? Milyen megoldással próbálkoztunk eddig? Más terület (alvás/játék/sírás/megnyugtathatóság/mozgás/stb) is érintett a problémában?

Ajánlott, de nem feltétel, hogy mindkét szülő részt vegyen a tanácsadáson.

A gyermekdietetiai vizsgálat menete

Az első tanácsadás alkalmával a szakember állapotfelmérést végez. Ez egy részletes kikérdezést (anamnézis felvétel) jelent a gyermek életéről (várandósság, születés, regulációs területek feltérképezése, csecsemőkor, stb.), adatairól, korábbi leletei átnézéséről.

Ezalatt megfigyeli a gyermeket (szükség szerint fájdalommentes méréseket végez), és javaslatot tesz a további teendőkről. Táplálási tervet javasol / vagy a táplálás módosítását vázolja fel a gyermek életkora, állapota, szükségletei alapján.

A tanácsadási folyamat a problémától függően általában több alkalmat jelent. Ezeken az alkalmakon a táplálási tervnek megfelelően halad a szakember a családdal tovább a megoldáshoz vezető úton. Ha a gyermek már 1 év feletti, őt is bevonja a tanácsadásba, megfigyeli speciális játék közben reakcióit. A fókusz nem kizárólag az étrend összetételén, hanem a mindenki számára kellemes táplálási szituáció megteremtésén van.